Mikulásfalva
1 oldal
Gyönyörű téli napra ébredtek a lakók mindent beborított a hófehér takaró. Csupa-csupa fehér minden. A fák lombja roskadoznak az egész éjjel esett hó súlyától. Az erdőben élő fenyőfák örvendezve ébredtek hisz tudták végre beköszöntött a várva várt december. Csillog-villog, minden szikrázik a hó.
- Sálat vegyél. - Szólt Mili anyukája.
- Rendben. – És már tekerte is nyaka köré a zöld-kék csíkos mintájú sálát.
A gyerekek Mili Brumi Málna és Maszat ma szánkózni indultak a dombhoz.
2. oldal
Már épp az erdő közepénél jártak, amikor valami furcsa fénylő tárgyat láttak meg a hóba. Mili és Brumi csúszott le a szánkóról először.
- Nézzétek, mi lehet ott a hóba? – Izgatottan kérdezte Brumi
Az a fényes kerek ott az öreg tölgy tövében. Mindenki fantáziáját felkeltette az a valami a hóba, és elhatározták, hogy megnézik. Kíváncsian kicsit félve elindultak a piros fénnyel villogó tárgy felé.
- Menj oda te Málna! –Bíztatta testvérét Brumi.
- Nem szerintem inkább Mili nézze meg! – Riadt vissza a kicsi bocs
- Jaj de félősök vagytok!
- Majd megnézem én! – Indult el Mili
Hátra-hátra pillantva elindult. Barátai szorosan mögötte követték. Elérkeztek a fa törzséhez, majd megálltak előtte. Mili félve lehajolt, majd felvette a pirosan világító tárgyat benne egy motívummal.
3. oldal
- Hiszen ez egy karácsonyfa-dísz! – Mondta Málna.
- Dehogy is! - Mondta Mili.
- A karácsonyfadíszek nem ilyenek.
- Nem is, mert ez egy kulcs méghozzá ide való! –Mutatott a tölgy felé Brumi.
- Vajon hova vezet?- Kérdi Mili
- Kinyissuk? – Kérdezte Brumi
- Jaj én félek! - Kiáltott fel a kicsi bocs.
Hogy kerülhetett ide valaki biztos, elvesztette. –Szólalt meg Maszat.
Hirtelen furcsa léptekre lettek figyelmesek és dörmögő hangra. Hallották, amint ezt mormogta az orra alá.
4. oldal
- Már megint és mindig velem fordulnak ilyen dolgok, elő ezt nem hiszem el.
- Jaj de mit kapok én, ha ezt az ősz szakállú megtudja.
- De hisz a Télapó nem tudhatja, meg hiszen én itt vagyok ő meg ott mikulásfalván.
- Valahol csak itt lesz el, csak nem vitték!
- Nem járt itt senki.
A gyerekek a tölgy mögé elbújva hallgatták ezt a mormogást. Furcsa kinézetű idegen volt. Kicsi növésű, hegyes fülű furcsa idegen ő. Tanakodtak, mi legyen vissza, adják a kulcsot vagy ne. Hisz a Télapóról, van szó. Mikulásfalva érdekes helynek tűnik.
5. oldal
- Ki lehet ő?
Kérdezgették egymástól a gyerekek. Majd egymást bíztatva úgy döntöttek vissza adják a kulcsot.
- A mikulás barátja szerintem. – Válaszolt Mili
- Nem bánom adjuk vissza, hisz nem a miénk. - Szólalt meg Brumi.
- Szia!
Hirtelen elő bújtak a fa mögül köszöntek a gyerekek egyszerre az idegenek.
- Jaj! Nagyon megijedtem. – Szólt az idegen
- Kik vagytok ti?
- Engem Milinek ők a barátaim Maszat, Brumi, és Málna.
- És te ki vagy?
- Engem Tobinak hívnak.
Mikulás falváról érkeztem ide. Manó vagyok a télapó segítője. Bajban van a télapó veszélyben a karácsony.
6.oldal
A gyerekek rémült arccal figyeltek rá.
- Veszélyben a karácsony miért? – Kérdezgették manót.
Eltűnt a télapó a nyomok idáig vezettek az átjáróig ennyit már megtudtam.
Már pedig ha nem állítjuk össze a listát a gyerekek kívánságairól, elmarad idén a karácsony. Ezért is jöttem ide, de szörnyű dolog történt elhagytam a kulcsot. Most nem tudom, hogy jutok haza.
- Ezen ne aggódj a kulcs nálunk, van. – Szólt málna
- Ez nagyon jó hír. Mosolyog Tobi.
- Köszönöm, hogy visszaadtátok.
- Ki lehet ennyire gonosz, hogy elrabolja télapót?- kérdezte a manó
- Nekem van egy sejtésem én gondolok valakire csak is ő lehet, hiszen köztudottan utálja a karácsonyt és a télapót. – szólt maszat
- Tényleg milyen igazad van!
- De ki ő? – kérdezte a manó
7. oldal
- Ők Sunyiék a legravaszabb leggonoszabb család egész varázserdőn.
- Tudjátok merre laknak?
- Persze, az erdő legszélén van egy barlang, és annak a legvégébe a legmélyén laknak. – Válaszolt málna
- Nincs más dolgom, mint oda menni és megnézni náluk van-e a Mikulás. De ez veszélyes ti várjatok, meg itt én megyek, megnézem.
A manó hirtelen a levegőbe emelkedett rózsaszín füst vette körül és egyszer csak eltűnt.
A mackók közbe kieszelték a tervet.
Remek ötlet testvérei örvendeztek.
8. oldal
Tobi megérkezett a Sunyiék barlangjához óvatosan beosont és megleste mi folyik a barlangba.
- Igazatok volt tényleg ott van a Mikulás ők tették. - Megérkezett a manó.
- Most már csak az a kérdés hogyan mentsük meg a Mikulást és vele együtt a Karácsonyt?
- Mi már kieszeltük a tervet. – szólt Málna
- Haza kell mennünk még, egy kevés varázs porért majd
Oda kell mennünk a barlanghoz, beosonunk és szórunk a varázs porból, utána mindenki mély álomba zuhant.
9. oldal
Mindenkinek tetszet a terv ezért egy pár pillanat alatt otthon termettek a manó segítségével. Mama maci meglepődve nézet, amikor a gyerekek elmesélték a történetüket megismerkedésüket a manóval.
A manó megnyugtatta mackókat ne aggódjanak, biztonságba vannak a bocsaik. Mama maci bár kicsit félve, de elengedte bocsait a manóval.
Pár pillanat múlva és rózsaszín felhőt követve már a barlang előtt álltak.
10. oldal
Lassan elindultak befelé a barlangba sötét hosszú útján. Mi ellőt be értek volna a titkos rejtekhelyre mindenki magához vette a csodaport. A Mikulásnak szólt a manó, amikor int, fogja be az orrát pár pillanatig, amíg a Sunyi család mély álomba nem szenderül. A manó hirtelen eltűnt majd megjelent a Sunyiék ellőtt magára vonva az összes gonosz figyelmét. Ekkor a bocsok szétszórták a varázsport. Sunyiék elkezdtek álomba szenderülni. Amikor elaludtak kiszabadították a Mikulást, majd a manó megint varázsolt és ismét az öreg tölgy tövénél álltak.
- Végre manó valamit jól csináltál nagyszerű köszönöm neked a segítséget és persze nektek is kis barátaim. – Köszönte meg Mikulás.
11. oldal
Sajnos a nagyobb feladat még hátra van meg kell mentenünk karácsonyt, hiszen már csak egy nap, van szent estig.
-A gyerekek egymásra néztek mindenkinek ugyanaz a gondolat járt a fejébe.
- Figyelj manó, majd mi segítünk. – Szólt Mili
- Segíthetünk Mikulás? – kérdezték a bocsok.
- Igen mi segítünk a Mikulásnak. - Szóltak egyszerre
- Hát nem is tudom…
12.oldal
- Nem bánom elkél, a segítség nagyon kevés időnk van. – Szólt a Mikulás
- Na, jó nem bánom gyertek velem.
Majd szépen lassan a tölgy elé álltak. Manó óvatosan beleillesztette a fába a kulcsot.
A kulcs hirtelen elkezdett villogó piros színt adni.
A következő pillanatban már Mikulásfalván voltak.
- Ott a mikulás háza. – Mutatta nekik a manó
- Nézzétek egy sétáló fenyőfa. Milyen furcsa mosolyogtak a bocsok.
13.oldal
Mikulás háza nagyon szép, ki van világítva ezer és ezer fényárad felőle a ház ablaka előtt egy nagyon nagy karácsonyfa áll, pompázik a díszektől. A
- Mi a varázserdőből érkeztünk. – Majd bemutatkoztak.
A Mikulás elkezdte kiosztani a feladatokat.
- Manók ti csomagoljátok az ajándékokat!
- Tobi és a gyerekek velem jönnek, meg nézzük a varázsgömbbe ki milyen gyerek volt az idén. – Szólt Mikulás
Miután mindenkinek megvolt a feladatja elkezdődött a készülődés.
Látom idén is voltak jó gyerekek ők már biztosan, kapnak ajándékot.
- De lássuk a leveleket, ki mit kért idén.
- Szép kis lista mondhatom…
14. oldal
A Mikulás megdörzsölte hó gömbét kirajzolódott a kép mélyen alvó családot látták. Remek látvány volt mindenki kacagót a pórul járt családon valószínűleg még sokáig aludni fognak. Hiszen egy adag álompor helyet négy kicsi zsák álomport kaptak.
Miután Mikulás és pajtásai összeszedték az ajándékokat, a manók pedig csodaszépen becsomagolták őket, majd neki láttak mindent bepakolni az óriási piros zsákba. Végül csak egy feladat maradt. Előkészíteni a Mikulás szánját.
15.oldal
Nagyon sok érdekes ajándékot kértek az idén a gyerekek van, aki szánkót kért jó nagyot, vagy épp kiskutyát-aranyosat, és olyan is akadt, aki babát kért.
- Remek az utolsó jó gyerek nevénél is pipa van, szóval ez azt jelenti, készen vagyunk.
- Vajon Sunyiék felkeltek már? Kérdezte Brumi
- Nézzétek meg az üveggömbbe.
Közben a manók és a Mikulás az utolsó munkálatokat végezték el.
16.oldal
- Rénszarvasok gyertek hát sorakozó gyerünk ide.
Miután a rénszarvasokat befogták a manók a szán elé útnak indult Mikulás.
Gyerünk Rudolf, Táncos, Üstökös, Íjas, Csillag, Pompás, Villám, Táltos, Ágas.
Elindultak a rénszarvasok lassan az ég felé emelték Mikulás szánját. ho-ho-hó zenget Mikulás kacagásától Mikulás falva.
Miután Mikulás eltűnt a fellegek között, Tobi így szólt:
- Köszönjük, a segítséget gyertek, haza viszlek titeket.
- Sziasztok örültünk, hogy itt lehettünk, és hogy segíteni tudtunk.
A gyerekek követték Tobit, majd egy pillant múlva miután a manó elfordította a kulcsot már otthon is voltak varázserdőbe.
A gyerekek elindultak haza.
17.oldal
- Pedig én is írtam levelet a Mikulásnak, de nem láttam a listán a nevem. Szólt Málna
A gyerekek nagyon szomorúk lettek, mert egyikük neve sem szerepelt a listán. Miután mindenki haza ért szomorúan bújtak be az ágyikójukba. Hamar elaludtak nem is tudták elképzelni milyen lesz a karácsony így ajándék nélkül. A szüleik csodálkozva nézték őket mi van, velük eddig nem lehetet ágyba küldeni őket most meg nem akarnak fent maradni.
Amikor már mindenki mély álomba szenderült. Mikulás lesett be a kandallón.
18.oldal
Felkelt a nap, December 25. Éppen a szokásos délelőtti játékhoz készülődtek volna, amikor hirtelen megpillantották az ajándékokat a fa alatt.
- Kaptam – kaptam ajándékot megkaptam… - Örvendezett Mili
- Én is! – Szólt Maszat.
- Meg persze Mi is- Lelkendezett Málna és Brumi.
Gyerekek kacajától zenget minden. A szülők meg csak néztek és néztek nem értették, miért viselkednek így.
Nem is hitték volna, hogy ők is kapnak ajándékot, de a Mikulás tudta lista nélkül is hogy nekik biztosan jár, mert önzetlenül segítetek neki, és a többi gyermek karácsonyán.